Megint magamról, rólam, Andiról

Történt ugyanis, hogy mióta Katitól kaptam az Osszuk meg magunkat c. játéklehetőséget, kissé megugrott a blogom látogatottsága. Statisztikailag messze a legnépszerűbb bejegyzésem a Láncreakció, ami ugye rólam szól. Tudom, hogy azért, mert sokaknak az az első, amit olvastak, és azt "jegyeztették meg" a böngészőjükkel, de inkább nem ezt akarom gondolni. Hanem azt, hogy annyira kíváncsi rám mindenki, hogy addig olvasgatja azt a posztot, amíg meg nem tanulja kívülről :).

Ezért aztán úgy csinálok, mintha híres lennék, és én szerepelnék a Nők Lapja utolsó oldalán a "10+1 kérdés"-ben. Fel is teszem magamnak szépen sorjában a kérdéseket, és meg is válaszolom. 

1. Sokan sokfélét mondtak már önről. Ki volt az, aki a legjobban elkapta az ön lényegét, és mit mondott?

Na, ez így pont nem igaz. Senki nem mondott rólam semmit, viszont a lényegemet legjobban a férjem kapta el, és még most is a markában tartja :). 

Jó, hát ha komolyan visszagondolok, konkrétan kettő darab írás jut eszembe, amit valaki valamikor rólam írt. Az egyik még általános iskolában volt. Nem tudom, milyen apropóból, de kellett pár sort írni valakiről az osztályból. Húztunk nevet, választottunk, az ofő mondta-e kiről kell írni, azt már nem tudom, de a végén felolvasta őket, és ki kellett találni ki van a papíron. Rólam ezt írták: Nagyon okos, nagyon szép, barna haja van, szemüveges. Mindenki rájött, hogy csakis rólam lehet szó.

A másikat Ádám mondta, még nagycsoportban. Anyák napjára kaptuk kis cetlin, hogy kiről mit mondott a gyereke. Az enyém ezt: Az én anyukám nagyon szép, és úgy főz, mint egy szakács. Na, kérem, ez a lényeg :).

2. Melyik a kedvenc könyve és miért?

Kedvenc könyvem nincs, de Janikovszky Éva a kedvencem. Minden könyvét szeretem, gyerek, ifjúsági és felnőtt olvasóknak írtakat egyaránt. Azért, mert egészséges a világnézete, humoros mégis tanulságos történeteket írt. Ha egyszer -ne adj' Isten, de tényleg!!!- nagybeteg lennék, úgy szeretném viselni, mint ő. Hogy másoknak is könnyebb legyen.

3. Mi az a tulajdonság, amit leginkább kedvel a másik nemben?

Az van, hogy marhára nem ismerem a másik nemet, én olyan hamar lehorgonyoztam a férjem mellett, hogy nem volt időm kiismerni a férfiakat. Így aztán nem is tudok szépeket írni róluk, pedig annyira jól hangzana, hogy "az erőt, ami sugárzik belőlük" vagy "a határozottságot, amivel irányítják az életüket" vagy valami ilyesmi. Én mondjuk nem is analizálgatom annyira a férfiakat, hogy mit kedvelek bennük vagy hasonlók, ez a férjemnek biztosan nem is esne jól :). Például ha egy esti beszélgetésnél megkérdezném, hogy "Drágám, ugye mennyire férfias jelenség ez a Béla? Az a mély, búgó hang, a háromajtós szekrény méretű hát, és hiába vagyok 6* kiló, azokkal az erős karjaival biztos minden este önszántából vinne át a hálószoba küszöbén. Na, szerinted?" Hát hogy is venné ki ez magát, kérem szépen? Így aztán elégedjetek meg annyival, hogy én azt a génpárosítást szeretem a férfiakban, amik egy átlagos magasságú és alkatú, fekete hajú, barna szemű, jóképű, gyerekszerető, családcentrikus, kedves elegyet alkotnak.

4. Mi az az emberi hiba, amit legkönnyebben tolerál?

Ha valaki nem bírja a humoromat :). Mert tényleg nem tetszhet mindenkinek, hiszen sokszor szarkasztikus, ironikus meg mindenféle "ikus", és ez nem mindenkinek jön be. Különben bármit megbocsátok, tényleg, de leginkább akkor, ha más is észreveszi, hogy hibázott és bocsánatot kér.

5. Mi a kedvenc idézete?

"Nem éltél igazán addig, amíg nem tettél valami jót olyan valakivel, aki soha nem tudja azt visszaadni" -John Bunyan

6. Kinek a tehetségét irigyli legjobban?

Nem vagyok irigy. Inkább csodálom a tehetséges embereket. Hogy milyen jól írnak, énekelnek (őket nagyon), "sztendapolnak", festenek, varrnak, kreatívkodnak, nevelnek gyereket, főznek(!!!) és ilyenkor arra gondolok, hogy én meg miért nem??? De cseppet sem vagyok rájuk irigy (áááá....), mert a Biblia azt mondja, hogy "az irigység pedig a csontoknak rothadása" (Károli ford, Példabeszédek), hát én meg nem akarok élve elrohadni csak azért, mert bezzeg a másik milyen jól főz. Inkább rendelek pizzát.

7. Hova költözne legszívesebben és miért?

Jó nekem itt. De nem azért, mert akkora nagy honleány vagy lokálpatrióta volnék, csak így kényelmes. Tudom a nyelvet, van munkám, van egzisztenciánk egy házunk közösen a bankkal, egy gyönyörű szigeten élek (Csepel-sziget, csak, hogy tudjatok hová tenni), hát kell ennél több? Nem és nem!

Amúgy, ha tényleg kellene választanom, Mallorcára költöznék. Az életben nem voltam még ott, de olvastam Peter Kerr Mallorca-sorozatát és annyira "megtetszett a környék" (tenger, meleg, de azért van négy évszak), hogy oda gondolkodás nélkül mennék. Mondjuk, talán egy elhanyagolt narancsültetvényre azért nem tudnának rábeszélni. Azt hiszem. Bár, egyik szigetről a másikra, dög messzire, csupa macera, érdemes volna egyáltalán?

8. Mit csinál olyankor, amikor nem kell csinálnia semmit?

Semmit. De tényleg. Néha még akkor is, ha valamit csinálnom kellene. Simán írhatnám ami ma nagyon divatos (szinte elvárt), hogy megőrjít a semmittevés, én csak az aktív pihenést kedvelem, kirándulás, biciklizés, miegymás, de ez totál nem igaz. Én lelkiismeret-furdalás nélkül képes vagyok leheveredni és olvasni, egész napokat is végigdöglök a strandon és jól érzem magam tőle.

9. Ha újraélhetné élete egyetlen pillanatát, melyik lenne az?

Egyértelműen Ádám születése, kis változtatással. Mert arról lemaradtam az altatásos császármetszés miatt. Nem bánnám a császárt, csak "legyek ott", amikor megszületik a fiam. Sajnálom nagyon, hogy kimaradt az életemből...

10. Mi a legértékesebb tulajdona?

Konkrétan? Fogalmam sincs. Van egyáltalán valami tulajdonom? Mosógép, ilyesmi számít? Bár az jogilag "házastársi közösvagyon", úgyhogy nem tudom. Talán a két gyűrűm, amiket a férjemtől kaptam. Amikor megkérte a kezemet, meg a jegygyűrűm. Bár, az első kicsit most vesztett az értékéből, mert kiesett belőle a smaragd kövecske, mégis erre a kettőre adom a voksomat. 

10+1. Ki játszaná önt az életéről szóló filmben?

Salma Hayek. De csak akkor, ha a férjemet a férjem játszaná, hogy örüljön ő is. Ha nem, akkor tök mindegy.