Újra itt

innen

Új évszak indult ma (jó sok esővel), gondoltam, írok egy kicsit. Már hetek óta tervezem, de mindig közbejött valami. Leginkább az, hogy írás helyett újabban olvasok. Sokat. Az elmúlt két hónapban összesen 17 könyvet olvastam el, jelenleg kettőt olvasok párhuzamosan. Jó, nem valami nagy lélegzetvételű komoly művek, leginkább szórakoztató irodalom -rákattantam a skandináv krimikre. Hja, hogy ezek között vannak sorozatok? Azok a legveszélyesebbek, pillanatok alatt függővé tesznek, akkor is, ha mégoly csekély is a művészi értéke a könyvnek. 

Mindegy, a minap a facebookon (hol máshol) szembe jött velem valami jósolós profilelemzős játék. Igazság szerint egyből kettő is, amikben én természetesen nem hiszek, de azért na. Az első megkérdezte tőlem, hogy tudom-e melyik tárgyban vagyok tehetséges. Én persze nem tudtam, hát hol vagyok én már a (közép)iskolától. Halvány emlékképeim azért voltak, hogy mondjuk a kémia sosem volt az erősségem, meg matekból is csak olyan átlagos voltam, viszont a magyar nyelv-és irodalom berkeiben viszonylag otthonosan mozogtam. Gondoltam, csak megkérdezem én a fészbúkot, hogy hogyan elemzi a profilomat (profilképemet?), hátha csalókák már az emlékeim ennyi év távlatából, de nem! Ő is aszonta, hogy "irodalom". Nonono...  Nyilván az irodalomban való tehetség az előszobája annak, amit a következő idétlen játék pályaorientációs teszt alapján közölt velem a közösségi portál, mikor megkértem, mondja már meg, milyen hivatásra születtem? Ezt mondta, de szó szerint: SZERZŐ. Nagyon kreatív a vénád. sokáig tudsz koncentrálni és sok mesélni valód van a világ számára. Könyveid nagy sikert fognak aratni, mert az emberek szeretnek rád figyelni. Írásaid stílusa és a történeteid egycsapásra meghódítják a világot!

Az első mondat rögtön némi képzavart okozott nálam, miszerint nagyon kreatív a vénám. Biztos valami irodalomban kevésbé tehetséges ember fordította le a sztenderd szöveget (hacsak nem maga a google fordító), és első olvasatra azért furcsa volt. Mindenesetre túltettem magam a dolgon, és egy blogírásra felszólító, égre lángoló betűkkel írt jelként vettem az "üzenetet". Könyvet azért nem fogok írni, senki ne ijedjen meg!

Mondjuk van is miről írnom, sajnos sok dolog mellett úgy elmentem, mintha meg sem történt volna, de rengeteg történik épp most, úgyhogy igyekszem.