2012. október 20., szombat

Túléltük

Tudom, hogy mindenki a körmét rágja azon izgulva, hogyan vészeltük át az első iskolás napot, ezért gyorsan helyzetjelentek. 
Simikém minden nehézség nélkül cuppantott be közel 4 dl anyatejet 3 evésre cumisüvegből, éljen, éljen! Amúgy mosolygott, játszott, aludt. Aggodalmam teljesen felesleges volt, a gyermekfelügyeletet ellátó szakszemélyzet kiválóan helytállt.
Én minden nehézség nélkül fejtem, majd öntöttem -fájó szívvel- a lefolyóba nagyjából 1 dl anyatejet. Többet fejni sajna nem volt időm, pedig nagyon kellett volna. Amúgy mosolyogtam, tanultam és kb. déltől majd' megvesztem, annyira fel akart robbanni a két tejbomba, amit kebleim rejtettek. Aggodalmam nem volt felesleges, iszonyúan szenvedtem, alig vártam, hogy végre hazaérjek. Anyukám szerencsére nem adott sok kaját Siminek, így gyakorlatilag abban a szempillantásban mikor hazaértem, magamra csatlakoztattam és jó lett végre nekem is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése