Gyermekorvosi rendelő előtt várakozva, én gyerekkel, ő gyerek nélkül. Én tulajdonképpen nem is orvosra vártam, mert a védőnőhöz volt időpontunk a négyéves státuszvizsgálatra, de gyerek nélkül nyilván ő sem a gyerekét jött orvosoltatni. Én gyerekezek, ő (40+-os, frizurás, ultra csinos anyuka) telefonál, egyszer csak megüti a fülemet ez:
- ....
- Áh, már megint szülői, anyák napja, fogadó óra! Én nem érek rá ilyen baromságokra elmenni! Te el tudsz menni?
- ...
- Jó, akkor majd elküldjük anyádat!
Uhh...szülői és fogadóóra..na oda én sem járok. Illetve, ha épp nem dolgozom, akkor a szülőire elmegyek, de a fogadóórát kihagyom. Reggel vagy délután van alkalmam beszélni a tanítónénivel, ennek igazából felsőben van jelentősége, mikor több tanár lesz, mint kettő.
VálaszTörlésAnyák napja: nem a kedvencem, de nyilván természetes, hogy elmegyek. Azt gondolom, az iskolában már nem kellene. Utálják a srácok is. Vagyis a legtöbb (gyerek osztályáról beszélek). Készüljenek valami sk meglepivel, tanuljanak verset és mondja el itthon. Slussz. (ezt az ötletet támogatja a pedagógus barátnőm is).