Tele van a média a hőségriadóval és a 41°C-kal, ami ma mérhető az országban. És adják a jótanácsokat azzal kapcsolatban, hogy miképpen lehet elviselni a kánikulát: igyunk sokat, menjünk víz mellé stb. Na, akinek nem sikerült egy lavór víz mellett berúgni a sok ivástól, az elolvashatja, én hogyan vészeltem át a trópusi hőséget, hasznosítva ebből amit csak akar.
Először is, ajánlatos korán reggel szellőztetni. A tetőtérben elhelyezkedő déli tájolású, és amúgy is a ház legmelegebb pontjaként funkcionáló szülői hálóban is. Azután lehetőség szerint úgy déltájban észbe kapni, hogy sarkig tárva felejtettük az összes nyílászárót, beengedve ezzel a lodzsán megrekedt és az odatűző naptól kábé 43 fokosra melegedett levegőt. Így ebben a szerencsés esetben a reggeli kellemes 29 °C immár 35-re növekedett odabent.
A bevásárlást sem szabad a késő délelőtti órákra halasztani, így ha reggel 8-kor elindulunk, fél 10-re akkor is hazaérünk, ha a legközelebbi (másfél kilométerre lévő) üzletbe megyünk babakocsival és csecsszopóval felszerelkezve. A bevásárolt élelmiszert természetesen azonnal biztonságba kell helyezni a hűtőszekrényben. Kivéve azt a néhány tételt, amiből ebédet szándékozunk főzni, illetve a hő hatására nem rothadóakat. Javaslom a könnyen összedobható ételek listájából való választást, én ebből mára a rizses húst szemeltem ki. Csodálatos módon röpke 15 perc alatt fel is tettem főni a sertéscombból metélt apró kockákat, melyekből alig 2,5 óra alatt (nagy lángon) meg is főtt a cucc. Különösen jó hatással van a nagy hőségben a lakásban uralkodó klímára, ha nem rendelkezünk páraelszívó készülékkel, viszont egybe nyitott modern konyha-ebédlő-nappali (esetünkben lépcsőház is) egységgel igen. Ugyanis a főzés által keletkezett hő és pára össze-vissza terjed az egész építményben, halálra döglesztve minden ott tartózkodót. Ja, és ne feledkezzünk meg a tetőtérben nyitva hagyott ablakokról és erkélyajtóról sem, hiszen az ezeken keresztül beáramló forró levegő, keveredve a párával és a gőzzel, jótékonyan gyorsítja lassú haldoklásunkat.
Abban az esetben, ha a főzéssel nem sikerült a házban uralkodó páratartalmat 100%-ra emelni, indítványozom az egész földszint felmosását. Az előtte való felsöprögetés (azért nem porszívózás, mert legkisebbünk épp az igazak álmát alussza, és ebben nem szeretnénk megzavarni) kellemesen felpörgeti a pulzust, amennyiben megfelelő tempóval és amplitúdóval végezzük a sepregető mozdulatokat. Így szívdobogva élvezhetjük a padlóról felszálló gőz látványát. Ha aktuálisan valamilyen felsőlégúti nyavalyával küzdünk, javasolt a felmosó vízbe néhány csepp eukaliptusz olajat önteni, és akkor az inhalálással is megvagyunk egy gőz füst alatt.
Kifejezetten szerencsésnek mondhatjuk magunkat, ha épp akad a háznál egy szopós csecsemő/tipegő. Melegen (!) ajánlott minél többszöri szopásra, és ezáltal igen szoros testkontaktusra biztatni. Mégis csak sokkal kellemesebb érzés a 36 Celsius fokos testhőmérsékletű gyerekkel ragacsosra izzadni, mint a nap folyamán végrehajtott klimatizáló akciók során 38 fokosra emelkedett házbéli hőmérsékletet élvezni. Persze, amennyiben gyermekünk épp lázas betegséggel küszködik, csak addig engedjük magunkhoz bújni, amíg a testhőmérséklete alacsonyabb, mint a helyiségben mérhető hőmérséklet.
Ha a fent említett praktikákkal nem sikerült túlélnünk az idei nyár eddigi legforróbb napját, próbálkozhatunk esetleg vasalással, palacsinta sütéssel, 45 perces Rubint Réka tornával vagy egyéb, külső vagy belső hőmérsékletet emelő tevékenységgel. Bevallom, én ezeket nem próbáltam, hagyok valami élvezetet holnapra is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése