Miután nem kaptam hiányoló e-mailek tömkelegét, így gondolom, sejtettétek, hogy nyaralni ment a família. Vagy emigráltunk. Vagy kihaltunk.
Folyó hó hatodik napján családilag elvonultunk Balatonboglárra, ahol egy egész hetet töltöttünk a húgom és családja, valamint anyukám és a sógorom anyukája társaságában. Egy komplett házat béreltünk, amit tavaly teszteltünk, és miután bevált, idén is kivettük. Most is bevált.
Jó sokan voltunk, és valóban csak annyira mentünk egymás idegeire, amennyire ennyi embernek feltétlenül muszáj. A legtöbb problémát az alvási szokások különbözősége okozta. Volt, aki pl. kizárólag a tévé előtt fekve volt hajlandó elaludni, többszöri "Nézem, nézem!" kiszólással szakítva meg hortyogását, ami nem növelte az aktuálisan nézett tévéműsor élvezeti értékét. Más kukuló napkor ébredt, felzavarva ezzel egyéb, aludni kívánó embertársát, bár, ez az embertárs (én) megpróbálta addig lekötni a renitens egyén figyelmét, amíg megfelelő mennyiségű motoszkálást nem hallott odakintről, meggyőződve ezáltal arról, hogy rajtuk kívül még minimum 2 személy ébren van a házban. Előfordult olyan eset, mikor a megfáradt testű személyt a nappali szőnyegén nyomta el az álom, mást viszont nem zavart a reggeli zűrzavar, 9-ig simán aludt.
Az idő remek volt, lehetett fürdeni a tóban, napozni a füvön, sétálni a városban, bobozni a bobpályán, játszani a játszótéren, főzni a konyhában, vásárolni a Tescóban és még sorolhatnám. Én ezek közül a "főzni a konyhában" és a "játszani a játszótéren" opciókat kihagytam, a többi megvolt.
Külön jó hír, hogy senki nem törte el semmilyen alkatrészét, nem kapott napszúrást, nem evett vagy ivott ártalmas mennyiséget semmiből, nem került idegosztályra.
Abszolút önmegtartóztató módon nem vásároltam össze semmi hülyeséget a gyerekeknek. Kivéve Noéminek egy bokaláncot, amit el is hagyott, meg a férjemnek egy nevével ellátott hűtőmágnest. Ja, meg magamnak egy egy felsőt, amit a tesóm unszolására vettem meg, és kizárólag azért, mert 290 Ft-ba került. És Noémi kapott egy új bikinit is. Meg egy körömlakkot is vettem magamnak. De mást tényleg nem. Ádám nem kapott fakardot, mert a másik két fiú is akart volna, és akkor tuti, hogy valakit elvisz a mentő: egy gyereket 8 napon túl gyógyuló sérüléssel vagy egy szülőt idegösszeomlással. Amúgy azóta van kardja a gyereknek, a férjem és apósom még a hazajövetel napján csinált neki egyet, szinte pont olyat, amit amilyet árultak. Nem is tudtam, hogy a férjemnek ilyen rejtett tartalékai vannak...
Az idén is itt ünnepeltük a házassági évfordulónkat (14.), amit egésznapos kimenővel tettünk emlékezetessé: temetésre mentünk az ország másik végébe...
Ettől függetlenül jól szórakoztunk, emlékül csináltunk vagy 300 fényképet, melyek közül most megosztok párat, mert amúgy olyan kevés képet töltök fel a családról.
Tessék...
 |
| Ez a Balaton a kilátóból fényképezve |
|
|
 |
| Mi, családilag |
 |
| Tesómék, szintén családilag |
 |
| Anyukám |
 |
| Volt kőkemény strandfoci |
 |
| Meg vízicsata és csúszdázás óránként "ezeöccáé" |
 |
| Csónaktúra csak férfiaknak |
 |
| "Bob herceg" |
 |
| Gyermekbántalmazás |
 |
| Szülőbántalmazás |
 |
| Simi cumizni tanul |
 |
| Simi fára mászott |
 |
| Ez csak a szempillák miatt |
 |
| Ez azért, mert cuki |
 |
| Ádám |
 |
| Ez is szempillás |
 |
| Szerénke |
 |
| Noémi by night |
 |
| Erősen sérv-gyanús mozdulat |
 |
| Mindjárt 35 lesz... |
 |
| Csőrike fagyizik |
 |
| Mintamókus |
Kár, hogy vége...
Tényleg kár. Bár sejteni vélem, hogy nem ugyanarra gondoltunk. Én néztem volna még több képet. Szép család vagytok. Igen, te is. :)
VálaszTörlésKöszi :). Az a baj, hogy az elkészült több száz kép ugyanaz a téma, csak ötvenszer fényképezve, hogy biztosan legyen legalább egy kép, ami sikerült. A családunk tele van kiváló fotóssal, ezért elővigyázatosságból mindenhol, ahol megjelentünk rengeteg képet készítettünk, hogy maradjon jó is az utókornak. Ez a pár darab azok közül való.
TörlésDe jó volt nektek! :) Én bevallom, eddig nem láttam rólatok képet, de tényleg nagyon szép család vagytok, jók a képek, és a képaláírások is. :D
VálaszTörlésKöszi :)! Hát, képeket eddig nem igazán raktam, mert totál vállalhatatlanok készültek, lévén csupa őstehetség szokott fotózni nálunk. Vannak félig lefejezett karácsonyi képeink, aztán portrék, amiken a páciens vagy egy nagy orr, vagy hiányzik a fél arca (pedig a valóságban nem), vagy a homloka tölti ki az egész képet, alul egy kis gnóm pofával. Mindez attól függ, hogy a fényképezőgépet éppen milyen szögben sikerült tartani. Tényleg botrányosak. De most a tesóm fotózott leginkább, ő meg ügyes.
TörlésNagyon jó volt nektek az tuti! Én is tudtam volna még képeket nézegetni, és csodálni a gyerkőceidet, hogy milyen szépek, na meg Ti is, de szerencsémre ezt élőben is megtehetem. :P :))))
VálaszTörlésTényleg jó volt. Na jó, ha ennyire nagy a nyomás, majd mazsolázok még képeket :).
Törlés