Azt, amelyik kikapcsolná a gyereken a szundi funkciót. Ugyanis éjjelente hiába nyomom le, rövid időn belül újra ébreszt. Nagyon rövid időn belül...
Néhány napja azt hittem, hogy a nyolcadik fog áttörésével végre az éjszakai alvásban is áttörés következik be, hát, nem kell aggódni, nem történt meg. Az igaz, hogy vasárnap éjjel csak háromszor, és hétfőn csak kétszer(!!!) ébredt Simon, de ez csak átmeneti javulás volt.
Pár napja úgy döntöttem, hogy számolom, hányszor ébred a gyermek, és egy-egy alkalommal mennyit vagyok fönt vele. Csak, mert kíváncsi voltam, mennyit is alszom én éjszakánként. Vettem egy jegyzettömböt meg egy ceruzát, csatasorba állítottam őket az éjjeli szekrényen, és vártam a keléseket. Meg is érkeztek szépen sorjában, én meg írtam. (Igen, beteg vagyok, tudom. De ez csak annak újdonság, aki még nem olvasta ezt itt . Aki már olvasta, az tudja, hogy megszállott módjára vagyok képes bármiből statisztikát készíteni.)
Ma kifejezetten jó éjszakánk volt, mert kétszer is tudtam két órát aludni egyhuzamban, és Simi csak ötször ébresztett. Ezzel ellentétben tegnap 4 óra 50 percet aludtam össze-vissza, azt is 5 részletben. Ez nem azt jelenti, hogy Simon olyan kegyes volt hozzám, és mindössze ötször ébresztett fel, mert amúgy kilencszer, csak voltak olyan ébredések, amik között nem tudtam visszaaludni.
Szomorú ez, kérem szépen, nagyon szomorú. Mert napközben is alig alszik, egyem meg a zúzáját. Tegnap pl. kétszer 35 percet, meg egy kicsit 6 körül. Ma eddig egyszer fél óra, és most már 20 perce ismét szundít, úgyhogy valószínűleg nem fogom tudni megírni ezt a bejegyzést, mert fel fog ébredni.
Úgy látszik, ez a beépített szundi funkció a modern kor vívmánya, mint annyi egyéb technikai újítás. Mert anyáink szerint mi estétől reggelig egy mukkanás nélkül aludtunk újszülött korunktól kezdve. Itt konkrétan a saját anyámra és anyósomra gondolok, akik többször is elmondták, hogy az ő gyerekeik aztán úgy aludtak, mint a tök. Hát, az enyémek meg nem. Jó, egy ideig tényleg rendesek velem, sőt Simi egész 5 hónapos koráig szépen aludt éjszakánként, de aztán mindegyik kimutatja a foga fehérjét. Sajnos, szó szerint. Mert amikor elkezdődik ez a nyomorult fogzás, onnantól fogva ezek kelnek, mintha muszáj lenne. Ráadásul nekem háromból három. Ez van. Szerencsére csak 20 tejfoga van egy embergyereknek, és Simon elég jól halad, az első nyolcat pikk-pakk kinövesztette négy hét alatt. Remélem, a maradék 12 kibújik a következő 2-3 hónapban (tudom, hogy nem...) és újra alhatok.
Azért én próbálkoznék egy nagyobb adag, táplálóbb vacsorával is közvetlenül elalvás lőtt. Pontosabban pár napja próbálkoztam is. Az eredmény? Átaludt éjszakák. Bár lehet, hogy ehhez kell a saját szoba is.
VálaszTörlésSimi 7 hónapos kora óta "tápláló" vacsorát kap: általában gabonapép, valamilyen "pehely" (zab, rizs ilyesmi), de előfordult már, hogy főzelék volt. Nem kevés, nagyjából 200 g az adag. Ez este 7 körül történik, fél 8 körül fürdés, utána altatás. Alvás előtt még szopik is, van, hogy ebbe alszik bele. Szóval, éhség kizárva. Vagy úgy kellene, hogy előbb fürdés utána kaja? Akkor meg az a baj, hogy kihányná a szopott cuccot, vele együtt a tápláló vacsorát is. Mert alváshoz mindig szükséges a keblemre borulás, de túltöltés esetén simán visszabukik mindent.
TörlésAkkor a saját szoba? Marcinál az volt a csodaszer. Amíg velünk aludt, addig óránként ébredt. Ahogy a saját szobájába áttettük, egy héten belül végigaludta az egész éjszakát.
TörlésNálunk is ez hozta meg a várva várt eredményt,hogy a saját szobájába került.Van olyan gyerek akit zavar alvás közben ha a szülő mocorog,vagy horkol mint nálunk.
VálaszTörlésNem tudom, mi lenne a megoldás. Tegnap panaszkodtam, erre most éjjel megint csak 2x ébredt :-). Most kipihent vagyok, éljen!
VálaszTörlésA nagyok is velünk aludtak, mondjuk, akkor nem volt más lehetőség. Saját szoba egyelőre szóba se jöhet, mert van ugyan 4 háló a házban, de a abból egy a földszinten, így oda nem költözik mostanában senki. Simit nem hiszem, hogy a mocorgás zavarja. Sajnos, akkor is ébred, ha senki nincs a szobában rajta kívül. Születése óta kínlódunk azzal, hogy a 45 perces "kisbabás" alvásciklusok egyszerűen nem akarnak kitolódni. Talán ha nagyobb lesz, magától megoldódik minden.
Az a jó, hogy ezt már kétszer túléltem, és tudom, hogy eljön egyszer a Kánaán és alhatok végre :-). De addig olyan jó panaszkodni ;-)))).