2014. május 31., szombat

Majdnem ugrott az ingyen tankönyv...

Ugyanis közel másfél órányi szoptatás-simogatás/ringatás-aludjmárlégyszívesmertmegbolondulok után úgy gondoltam, hogy vagy idegösszeomlást kapok, vagy agyoncsapom az aludni nem hajlandó kölköt. Mivel nem akartam anyagilag megkárosítani a családot, hogy bárkinek is baja essék, ezért inkább nem kaptam idegrohamot, hanem megkértem a férjemet, folytassa - és egyben sikeresen fejezze is be - Simi elaltatását. Ez pont 35 perccel ezelőtt történt, és még mindig nem jött le. Most akkor az lehet, hogy 
A) ő csapta agyon a gyereket, és amíg nem találta ki, hogy magyarázza meg a rémséges tettet, nem jön le
B) még mindig azt várja, hogy elaludjon a gyerek
C) már rég alszanak mindketten.

3 megjegyzés: