2013. szeptember 4., szerda

Szereti a gyerekeket, komolyan

A múltkor írtam, hogy a férjem (lélekben már) megvált ósdi telefonjától, és beruházott egy valódi, igazán okos készülékre. Pillanatnyilag épp a régiben elmentett telefonszámokat böngészi és írja át az újba. Időközönként feltesz nekem olyan kérdéseket, hogy "Te, nem tudod, ki az az XY?" vagy "Ismerek én WZ-t?" esetleg "Nem ismerős neked az a szám, hogy 06606542315099, mert csak annyit írtam oda, hogy T, de fogalmam sincs, ki lehet.". Eddig még nem tudtam neki segíteni. Jó, az elején mondtam, hogy simán csak tegye át a kártyát egyik készülékből a másikba (nem, mintha ő nem ismerte volna ezt a lehetőséget), de a régi olyan régi, hogy az újba nem is jó a kártya :-).

Na, szóval lett ez az új telefon, és ezzel egyidőben, ha lúd, legyen kövér alapon, az én férjem regisztrált a legnépszerűbb közösségi portálra is.  És akkor itt jön az a rész, amiről a cím szól. Mert tegnap egész este, sőt, kicsit még éjjel is, a fényképeinket böngészte, hogy miket is tölthetne fel közülük mindenki általi megcsodálás céljából. Természetesen előbb-utóbb eljutott a gyerekek albumaihoz is. Nézegette őket, majd megszólalt:
- Hát, nem tudom. Ez az egész szülés-dolog engem nem érintett meg. Ott voltam, meg minden, de ennyi. Ráadásul ezek a kisbabák is milyen rondák. Mindenki azt mondja, hogy szépek, de most nézd meg, tiszta ráncos, és hát elég csúnya is (amúgy épp Simit nézte). Ezen a fotón meg tiszta ragya a képe, rémes.

Gondolom, ezért történhetett, hogy a randa kis kölkeinkről egy darab fotót nem tett fel, viszont a kollégáiról, akik valóban nagyon mutatósak mind egy szálig, kilenc került fel a világhálóra. Lehet, hogy azért született három, hogy majd végre az egyik szép lesz? Most akkor nem sikerült? Érdekes, nekem annyira tetszettek az első pillanattól fogva, olyan kis helyes, cuki volt mind.
Pedig amúgy szereti őket. Mindet.

6 megjegyzés:

  1. Most is úgy gondolod a régi képeket visszanézve, hogy szépek voltak? Mert őszintén bevallom, jelen időben mindig csodaszépnek látom a gyerekeimet. Egyetlen kivétel ez alól Marci születésekor és az ezt követő pár hónapban. De ha legalább egy év elteltével nézem a képeiket akkor én is sokkal kritikusabb leszek és örülök, hogy mégsem neveztem be soha egyiket sem szépségversenyre.
    (Ennek ellenére jelenleg úgy látom, hogy Marci és Léna is gyönyörű, Beni pedig egy átlagos hét éves kiskamasz.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én most úgy gondolom, hogy a gyereke(in)k féléves és hatéves koruk közt voltak/lesznek a legszebbek. Persze, utána is szépek, de igazán megint akkor gyönyörűek, mikor már nem nő összevissza valamelyik alkatrész a fejükön. És igen, úgy gondolom, hogy szépek voltak újszülött korban is. Sose mondtam még azt, hogy de ronda volt valamelyik, csak azt, hogy de rossz ez a kép erről vagy arról a gyerekről :-))). De ez így van velem is. Az életben nem tartom magam feltétlenül csúnyának, sőt, volt olyan időszaka az életemnek, mikor kifejezetten jól néztem ki. Ennek ellenére szerintem életemben nem készült rólam olyan kép, amire azt mondtam volna, hogy ez aztán nagyon jó. Vagy nem fényképezett eddig még jó fotós, vagy tényleg ronda vagyok, csak nem látom magamon...
      Amúgy a szépség annyira relatív, már akartam írni erről egy posztot, de az annyira elmélkedős lenne, hogy nem tudom, mennyire illene a többi közé :-).

      Törlés
  2. :D Az én férjem még mindig nincs fent a közösségi oldalon, azt mondja, nem érdeklik az emberek (sokszor megfordul a fejemben, hogy rajta lehet a spektrumon :), más jelek is utalnak erre, és ő is elismeri, hogy rezeg a léc...)
    A telefonról: lecseréltem a férjemére az én jól bevált nyomógombosomat, mert azon szebben jelentek meg a képek. Na de pár hónap múlva feladta, nem reagál az érintésre, se kép, se hang, így visszatértem a régihez, és bevallom, örülök. Ez azért nem olyan öreg, mint a férjedé, de már jó pár éves, és durva, hogy még mindig bírja, a tapicskolós meg kb. 1 év alatt tönkrement, pedig vigyáztunk rá...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na attól én is rettegek, hogy mi lesz, ha már egyáltalán nem is lehet majd kapni nyomógombos telefont. Nekem a mostani életem harmadik telefonja (az elsőt pár hónappal a férjemé után vettük). Az elsőt ellopták, mikor már 5,5 éves volt, tökéletes állapotban. Jó, igazából a táskámat lopták el, és benne volt a telefonom, ami akkor már nem ért 20 Ft-ot sem. Utána vettünk egy másikat, az 2,5 évig bírta, azóta van ez a mostani. De már akkor is csak taperolósat ajánlgattak az üzletben, hiába mondtam, hogy NEM, én gombosat szeretnék. De az nem annyira okos, nem olyan jó a kamerája, nincs rajta WiFi, kicsi a képernyője stb. Mondtam, hogy kit érdekel, én telefonálásra akarom használni, meg sms küldésre. Azért a végén eladták nekünk, igaz nem csináltak valami nagy üzletet, mert azt hiszem 13ezer Ft-ba került. Nyilván emiatt is akarták a másik típust nyomatni, mert abból a legolcsóbb is drágább volt ennél...

      Törlés
  3. Meg is lepődtem, amikor megláttam, hogy bejelölt a Férjed Urad. Mi történhetett vele, ide évedt??? :DDD Vártam, vártam a gyerkőcökről képeket, erre a kollégákról.... Hát jó röhögtem. :DDD

    VálaszTörlés