Teljesen elkeseredtem. Írtam ugye a szakdolgozatomat hosszú hetekig. Mindent beleadtam, de annyira rövid volt az idő, amit ezzel tölthettem (mindössze 8 hét), hogy nagy volumenű munkába nem metem vágni a fejszémet, mert hát a körülmények, hogy munka, meg háztartás meg egy fészekalja gyerek, hát Istenem, azért csak nekifogtam, ha már vállaltam. Nem akartam szégyen szemre (újra) megfutamodni.
Aki még emlékszik arra, hogy milyen nehezen találtam konzulenst, utána mennyit kínlódtam, hogy mindent megtegyek azért, hogy minden igényét kielégítsem szakdolgozati szempontból, az nyilván arra is emlékszik, mennyire boldog voltam, mikor a kész pályaművet kiválóra értékelte az egyszemélyes zsűri, külön kiemelve, hogy ilyen remek stílusban megírt diplomamunkát nagyon régen olvasott. Azt ugyan megemlítette, hogy az opponens, ha nem annyira szociálisan érzékeny, vagy inkább tudományos beállítottságú, akkor akadhatnak gondok az értékelésnél. Nem gondoltam, hogy nagy baj lehet, hiszen MINDENT a konzulens utasításai szerint csináltam. Miután a konzulensem az egekig magasztalta remekművemet, minden különösebb aggodalom nélkül adtam be, majd vártam - egészen a mai napig - a szöveges értékelést. Megérkezett.
És valóban. A kozulensem 50/49 ponttal "jeles" értékelést adott. Az opponens - komolyan, majdnem elsírtam magam, mikor megláttam - 50/36 pontos "közepes" minősítéssel látta el a cuccot. Csak a mihez tartás végett: kizárólag a stílusomra adott maximális pontot. Hát köszi, ez nem vigasztal. Sajnos, bejött az, amitől kicsit tartott a kedves, idős hölgy: kolléganője valóban nem tartotta elég tudományosnak a két interjú összehasonlító elemzését.
Azt nem tudom, hogy akkor most hányas lett a szakdolgozatom? A két jegy átlaga számít, vagyis 4-es? Vagy csak az opponens szava számít, azaz 3-as? Még sosem fordult elő velem ilyesmi, általában sikres irományokat készítettem (értsd: mindig 5-öst kaptam).
Szóval, el vagyok kenődve, nem kicsit. Mégis máshogy kellett volna csinálnom, bár szent meggyőződésem, hogy ennyi idő alatt tudományos kutatást nem tudtam volna végezni. Ja, és az esetbemutatás, interjúelemzés a "Szakdolgozati szabályzat" szerint megfelelő módszer szakdolgozat készítéséhez. Csak azt nem tartalmazza a szabályzat, hogy nem minden tanárnak jön be. Ezt mondjuk tudhattam volna.
Brühühü...
Ó, nagyon sajnálom!
VálaszTörlésSemmi gáz, csak kicsit -na jó, nagyon - meglepődtem. Végül is, nem tetszhet mindenkinek minden, amit írok ;). Pedig még csak humort se vittem bele. Akkor tuti el se fogadta volna. Pedig esküszöm, az járt a fejemben, ha még egyszer szakdolgozat írásra vetemednék (soha, soha, soha többé nem fog előfordulni, de hátha), egy olyan témával állnék elő kb. hogy "A humor szerepe sérült gyermekekkel foglalkozó intézmények mindennapjaiban" . Vagy valami ilyesmi.
TörlésMár jobb? Tapasztalatom szerint egy kis idő elteltével csökken a csalódottság. Főleg, ha rájön közben az ember, hogy az összképet tekintve mennyire fontos az, ami miatt éppen olyan nagyon szomorú volt.
VálaszTörlésSzerintem egyszerűen örülj annak, hogy ilyen rövid idő alatt megírtad, egyiküknek tetszett de a másik is elfogadta, még ha nem is volt oda érte. Túl vagy rajta, és ez a fontos. Fel a fejjel!
Már nem lógatom annyira az orrom. Csak annyira furcsa, hogy két ember ugyanarról a dologról ennyire másképp vélekedik. És valóban, legalább elfogadta, vissza is dobhatta volna, ha nagyon rossz passzban van. Arról meg valóban nem én tehetek, hogy ami az egyiknek a csúcs, az a másiknak egy kalap kaki :D.
TörlésTudod az a bizonyos pohár mindig félig teli! A kozoktatas vezetői szakdolimmal én is hasonlóan jártam. De azzal vigasztaltam magam, hogy soha senki nem fogja kérdezni! Megvan és ez a lényeg!
VálaszTörlésRemélem, tényleg meglesz, mert az államvizsga még odébb van. Azért örülnék neki, ha a vizsgabizottság a konzulensemmel értene egyet, ami a szakdolgozatot illeti, és nem kellene egy órán keresztül magyaráznom. De majd csak lesz valahogy. Tanulok, és meglátjuk.
TörlésSzerintem így is le a kalappal előtted. Leadtad- igen. A kritériumoknak megfelelően- igen. Időre - igen. Nem tetszett neki? - Kit érdekel???? :D Túl vagy rajta, megtetted amit meg lehetett és kész! A legjobbadat hoztad, ami - sajnos az ő szemükben csak!!!- ennyit ért. :/ A leírtakat én határozottan pozitív dologként könyvelném el. Nincs mi miatt bánkódnod. Fel a fejjel!
VálaszTörlésKöszi! Amúgy tényleg kihoztam a maximumot magamból, biztos van, aki ennyi idő alatt ennél százszor jobbat ír, de tőlem ennyi tellett. Amúgy meg a nagyon nagy írók műveit is valaki magasztalja, más meg lefikázza. Én meg sehol se vagyok hozzájuk, ugye :D.
Törlés